.::2.évad 4.fejezet: 19.fejezet::.

Kedves Olvasóim!:)

Egy kicsit megkésve, de meghoztam a fejezetet.! Nem volt ihlet, és plussz meg is fáztam (pff, bezzeg amikor suli van, képtelen vagyok lebetegedni), szóval most nem jöttek jól össze a dolgok..:(
Ez a fejezet nem lett valami hosszú (bocsii:c), de egy jó hírrel szolgálhatok nektek:) FONTOS!
Kicsit különlegesebbre szeretném megírni a 20. fejezetet, ezért is arra gondoltam, hogy megírhatnátok Ti, hogy mi történjen benne:DD
Pl: Harry adjon egy rózsát Kleernek (ilyesmi:D)
Szóval ehez a fejezethez írjátok meg azt , amit szeretnétek benne olvasni:D
A határidő: Május 10 péntek

Jó olvasást!:)
Puszi! *L

 

                                                                                                                                             19.fejezet

 

                                                                               

                                         

 

 

 

 

 

Az adrenalin szintem az egekbe szökött.
-Louis, kérlek!-szaladtam utána, és megragadtam a kezét.-Csak baleset volt!
Nem igazán figyelt rám, csak lerázott magáról.
Egy pillanatra megfordult, és a szemembe nézett.
-Zayn!-kiáltotta el magát.
Az említett személy unottan jelent meg a lépcsőn.
-Öö... segíthetek valamiben?-pillantott ránk értetlenül.
Én félig bőgve rángattam Louist, ő meg megpróbált lerázni magáról,.Eléggé fura látvány lehettünk.
-Zayn... megtennéd, hogy ittartod Kleert, ameddig elintézek valamit?-kérdezte Lou.-vagy valakit..-tettem hozzá morogva.
Zayn bólintott, és elindult felém.
-Gyere!-intett.
-Nem!-vontam meg a vállamat.
-Óó, dehogyisnem!-bólintott vigyorogva Zayn, és megragadta a kezemet. (AÚ!)
Elkezdett a nappali a rángatni.
Közben Lou elment..
-Ezt nem hiszem el! Minek ellett iderángatni??-ültem le duzzogva
A fotelbe.
-Mert Louis azt kérte..-biccentett.
-Persze, mert azt kérte...Miért nem ugrasz inkább a kútba? Több hasznod lenne okoskám..-dünnyögtem.
-Hé! Nem kéne bunkóskodnod egy nálad 3 évvel idősebbel!
-Hagyjuk! Azt se tudod , hogy miről van szó!-forgattam meg a szemeimet, és felálltam.
-Beavatnál?-állt fel ő is.
-Hátő.... sétálgattam, aztánt jött Harry, a kezem, és rengeteg esemény, szóval hosszú lenne.
Zayn egy ideig megzavarodva nézett rám.
-Öö... mi? Ebből csak valamilyen kezet meg Harryt értettem.-nyőgte ki
végül. Unottan az orra elé emeltem a sérült kezemet.-Hát ez eléggé rosszul néz ki. De hogy jön ide Harry?
-Komolyan nem esett le?-vontam fel a szemöldökömet.
-Ezt Harry csinálta???-Zayn mégjobban megdöbbent.
Taps neki, hogy rájött.
-Grat!-biccentettem.
-Elment az esze. Akkor most Lou hozzá ment?
-Igen...-húztam el a számat
-Ó...-pattant fel.-Te maradj itt!
Remek! Maradjak itt? Kössz.
Elterültem a kanapén. Miért nem mehetek énis?? Ha Louis hozzá mer érni Harryhez, kinyírom.
Végül úgy döntöttem, felhívom Megant. Ő jó az SOS. helyzetekben.
-He?-szólt bele nem túl kedvesen a telefonba.
-Neked is szia!-forgattam meg a szemeimet.-S.O.S. van. Itt vagyok a Direction házban.
-Jövök!-Éé, lecsapta a telefont.

-Kleer! Megjöttem!-kiabálta Meg.
Felpattantam, és a barátnőm nyakába ugrottam.
-Najóó, azért ennyire nem kell örülni nekem!-tolt el magától.-Mi történt? -vonta fel a szemöldökét.
-Rengeteg rossz dolog! Zayn nem engedi, hogy elmenjek, és leállítsam Louist, mert Harry megszorította a kezemet, de nem direkt volt, és Lou észrevette, és ÉRTED!- motyogtam össze-vissza, és már a bőgés határán voltam.
Lerogytam a padlóra.
-Őszintén, téged mióta érdekel az , hogy mit mondanak neked?- Meg felrántott a földről.- Vedd fel a kabátodat!-kiáltott rám.
Megan az a fajta barátnő, aki ha padlón vagyok, felkap (szó szerint), és megmondja a véleményét. Ami nekem jól is jön, mert irtószerencsétlen vagyok.
-Oké!-követtem hüppögve az utasításait.
-Miért hagytad, hogy Louis elmenjen?-értetlenkedett.-Én biztos bezártam volna a házba!
Erőtlenül felnevettem.
-Na gyere!-kinyitotta nekem az ajtót, és a kocsija felé intett.
-Hova megyünk?-vontam fel a szemöldökömet, miközben beszálltam a piros kis járgányba.
-Hol lakik hülye2?-biccentett. Hülye2 az gondolom Harry. Vagy ki
tudja.
-Öm... Honnan tudjam?!-vontam meg a vállam.-Valahol itt a közelben.
Megan egy megvető pillantással jutalmazott. Kössz.
Szóval elindultunk. Meg utasított, hogy figyeljem Lou kocsiját, mert ahol ő van, ottlesz Harry is.
-Ottvan!-kiáltottam fel, amikor megpillantottam azt a bizonyos fekete autót.
Meg szó nélkül leparkolt a ház elött.
-Kleer,figyelj rám! -nézett a szemembe.- Innen egyedül kell menned, mert ebbe én most nem szólhatok bele. De itt leszek!-mosolygott rám. Én bólintottam, és megöleltem.
-Na menj!-biccentett.
Feszengve elindultam a ház felé.
Bennem megállt az ülő, amikor megláttam, hogy az ajtó nyitva volt...