Sziasztok! Meghoztam az új fejit! :DD
Jó olvasást! Love! KleerXx...
8.fejezet
1 hónappal később..
A dolgok jól alakultak.. A bácsikámmal nagyon jól kijöttem, a tanulás is ment, és a srácok... velük is nagyon jól kijöttem. Együtt tanultunk, ettünk, szóval mintha én lettem volna a 6-dik tag. :D Niallel mindíg tudtam kajálni, Harryvel mindíg tudtam röhögni, Zaynnel mindíg tudtam komoly dolgokról beszélni, Liammel mindíg tudtunk tanulni, Louissal meg... Azt hiszem, hogy... Hát nem is tudom .Vele mindent lehetett csinálni.
-Kleer, van kedved elmenni valahova bulizni?- suttogta Louis a fülembe.
-Hát nem hiszem, hogy engednék..- mondtam halkan, mert mindeközben utolsó óránk volt.
-Na léccii! Vigyáznék rád!
-Oké megkérdezem...
-Köszi!- mosolygott rám. Kicsöngettek.
-Na akkor jössz?- kérdezte Harry.
-Szerintem igen, de azért megkérdezem.Hányra jöttök?- válasszoltam.
-8 körül. Oké?
-Oké!- válasszoltam, majd beszálltam a liftbe, és felmentem a szobámba. Szerencsére bácsikám elengedett, de tartott egy hosszú , félórás beszédet arról, hogy nem szabad drogozni, meg ilyesmi. Szóval fáradtan dőltem az ágyamra. Szerintem aludtam vagy két órát, aztán nekiálltam a tanulásnak. Miután végeztem a házikkal, elkészültem, és a fiúk is megérkeztek. Én egyszerű cuccba voltam.
-Mehetünk?- vigyorgott Niall. Mindenki bólintott. Taxival mentünk.
-Amúgy ti már megtanultatok? Én nem értettem az irodalmat.- szóltam én.
-Azt én sem értettem. De a többit sem!- mondta szomorúan Niall.
-Nekem az egész ment!- húzta ki magát Liam. Harry megdobta egy hamburgerrel. (?)
-Nekem is ment! Csak az kérdéses, hogy jó is lett-e!- nevetett .Közben megérkeztünk. Már besötétedett, hiszen december volt. Egy Diskóba jöttünk. Csomóan voltak, és egész jó zenék szóltak.
-Ki kér piát?- kiabnálta Niall.
-Én egy Fantát! Köszi!- mosolyogtam Niallre, aki a bár felé indult. Körülnéztem. A srácok eltűntek, szerintem mindenki táncolt. Még egy ideig forgolódtam, hátha megpillantok valakit. Hirtelen Harryvel találtam szembe találtam magam.
-Te mit csinálsz?-nézett rám furán.
-Öhm.. Semmit. Táncolunk?- kérdeztem. Harry bólintott. Egy lassú szám indult be. Átkaroltam a nyakát, ő pedig a derekamat.
-Többiek hol vannak?- próbáltam egy kicsit beszélgetni.
-Niall hozza az italokat, Liam wc-n van, Zayn elkisérte, Louis meg ott van és valakivel dumál. Én meg itt vagyok.
-Értem. - suttogtam. Hirtelen megjelent Niall.
-Itt van a pia!- kiáltott fel. Elszakadtam Harrytől, és elvettem Nialltól a fantát.
-Köszi!
-Semmiség!- mosolygott rám. Még táncoltam egy kicsit Harryvel, aztán leültem a bárpulthoz. Kértem egy alkoholos koktélt. Aztán mégegyet. És mégegyet. Louis leült mellém, és ő is kért egyet.
-Mit csinálsz?- kérdezte.
-Iszok!- mondtam egyszerűen , és kértem még egy koktélt.
-Kleer,elég lesz!- mondta komolyan, és kért nekem vizet.
-Ahj, most miér??- dünnyögtem.
-Táncolunk?- kérdezte. Gondolom terelni akarta erről a témát. Bólintottam. Igazából nagyon falábú volt, ahogy én is, szóval elvoltunk. Ő is ivott pár koktélt, úgyhogy mindketten rendesen beálltunk.
-Lekérhetem?- szólt hirtelen Harry. Én igazából észre sem vettem , csak tovább táncoltam. És most kezdődött az igazi balhé., ami miatt még most is be van dagadva a szemem a sok sírástól.
-Nem!- mondta Lou egyszerűen.
-Miért?
-Mert! Zavar?- kezdett el kötekedni Louis.
-Loui, nyugodj le!- mondta Harry idegesen.
-Nem Harry! Elegem van abból, hogy minden csaj a tied! Te csak kihasználsz mindenkit!
-Srácok , elég, oké? Nem kell most a vita. Mi? Miről van szó? -szóltam bele, de igazából nem értettem az egészet.
-Louis, ezt már megbeszéltünk!Mi bajod van?- folytatta Harry, oda se figyelt rám.
-Nem érted, hogy szeretem őt?- mondta Louis most már kiabálva. Mégis kit??...... Akkor Harry nekiment.
-Ne már!- kiabáltam, és próbáltam őket szétszedni. De csak kétfelől kaptam egy-egy lökést. Jól elzuhantam.
-Aúú...... - sikítottam Megjelent Liam. Intett Niallnek, hogy vigyen valahova.
-Gyere , Kleer...- suttogta Niall,és elvitt a bárhoz. Én sírásban törtem ki. Niall szorosan magához ölelt.- Ne sírj..
-A DJ olyan szar számokat nyomat...- jött Zayn, de amikor meglátta , hogy sírok , elkomorodott.- Hol van az a két barom.?- sziszegte, aztán eltűnt.
-Mi bajuk van ezeknek?- kérdeztem sírva Niallt.
-Öhm.. Nem tudom...- látszott rajta hogy ő érti.
-Niall... Tudom hogy tudod...-suttogtam., és a srác szemébe néztem. Sóhajtottam egyet. Felkészültem a legrosszabbra.- Miattam, igaz?
-Dehogy, Kleer! Nem te vagy a hibás... Ezek ketten idióták!- nézett rám.
-Niall, haza akarok menni! -jelentettem ki.
-Öö... Oké, gyere!- mondta és tárcsázta a taxi számát. Elindultunk a kijárat felé. Közben megint rámtört a bőgés. Megérkezett a taxi. A sofőr eléggé megijedt, amikor meglátott engemet és Niallt.
-Hova lesz? - kérdezte, miközben beültünk a kocsiba. Niall elmondta a pontos címet.
-Niall! Nem is ez a címem.!!- törtem ki. Mi van?? Ez most akkor el akar rabolni.?
-Nem vihetlek haza! Ha a nagybátyád meglát így, minket kinyír! És többen nem láthatnánk... Azt nem bír .... Midegy.. - motyogta zavartan.
-De én most egyenlőre nem akarom látni Harryt és Louist .. Miattam verekedni.. Áá... Nem éri meg..
-Gondolod te....
Na erre felkaptam a fejem.
Na, ha Niall is verekedne értem, már csak az lenne a tudi... Hülyék..
Megérkeztünk. Niall fizetett a fuvarért, addig én kiszálltam. Jó nagy ház elött áltam.
-Gyere...-mondta Niall , és megragadta a karoma.
-Aú... Niall , ez fáj.. A kezem! -szisszentem fel. Niall elengedte. Uh, tiszta vér volt a jobb karom.
-Basszus! - mondta Niall idegesen. -Ez mikor történt?
-Nem tudom....
Amikor a srácok meglöktek, egy üvegre estem.
-Ezek idióták! -szólt idegesen Niall. Mi van? Ez olvas a gondolataimban?... Bementünk a házba. Elmentem lezuhányozni, aztán Nialltól kaptam egy spongyabobos fölsőt. Asszem az övé volt. Megmutatta, hogy hol fogok aludni, aztán magamrahagyott. Nem tudom , hogy mi ütött belém, de megint bőgni kezdtem. Most komolyan. A két legjobb barát miattam vannak szarban. Nem vagyok én olyan jó. Csak bőgtem, és bőgtem. Idióta vagyok.... Egy csődtömeg. Elővettem a mobilomat, és küldtem egy üzenetet Georgak, hogy ma a fiúknál alszok.
Befeküdtem az ágyba. És igen, bőgtem. Kopogtattak az ajtón. Gyorsan magamrahúztam a takarót.
-Alszook!- kiáltottam
-Ha-ha!- jött be Niall, és leült az ágyamra. Lehúztam magamról a takarót. -Fertőtleníteni kéne.. Kleer, nem éri meg miattuk sírni. -húzott magához. Aztán hirtelen magafelé fordítottam az arcomat, és megcsókolt. Elfordulhattam volna, de én nem tettem. Hátradöntött az ágyon, levette a pólómat.
-Ne... Niall nem szabad!- suttogtam. Niall felüllt. Gyorsan visszavettem a pólómat. Nem mertem Niallra nézni. Már szinte kínos csend telepedett a szobára.
-Sajnálom, csak.. Nem tudom mi ütött belém.- suttogta alig hallhatóan. -De... Szeretlek... - Na, ez sokként ért. Ezt nem hiszem el... Nem szóltam semmit, csak hátradőltem az ágyon.
-Nem tudom, hogy mit akarok.... Nem értem ezt az egészet. -suttogtam. - Én nem értelek titeket. Olyan szerencsétlen vagyok...
-Van benned valami, ami vonza a hülyéket...- mondta. Sírósan felnevettem.
-Niall... Èn nem tudom , hogy mit akarok... Van valami Harryben ami... Na tudod... De Louisban is van valami... Ès.....- suttogtam.
-Értem... Na , most megyek. Asszem megjöttek a többiek. Aludj jól!- mosolygott rám keserűen, és kiment a szobából. Egy percre rà kopogtak.
-Igen?-szóltam.
-Én vagyok!-hallottam Liam hangját.
-Gyere!- sóhalytottam. Liam leüllt a fotelre.
-Jól van a kezed?- kérdezte.
-Te honnan tudod? - lepődtem meg.
-Niall ordibállt Harryvel meg Louissal, hogy milyen idióták, meg mert eltörték a kezedet.... Na szóval jól vagy?
-Az az igazság, hogy nem. Nem értem! Mi baja van Harrynek meg Louisnak? - kérdeztem. De tudtam a választ, csak Liam szájából akartam hallani.
-Hülyék!- legyintett.
-Mi volt, miután elmentünk?? -néztem Liamre. Öszinte választ kértem.
-Hát... Szétszedtem a srácokat. Aztán még volt egy kis balhé. Jöttek a fotósok. Gyorsan elhúztunk- magyarázta.
-Értem.- bólintottam.
-Harakszól még a srácokra?- kérdezte hirtelen.
-Hát.... Nem ... Vagyis de... Csak azért, mert verekedtek.... Miattam van az egész.
Liam felkapta a fejét.
-Öö .... Mindegy.... Megyek. Jó éjt...- suttogta, és kiment a szobából....
Magamra maradtam a gondolataimmal és a kérdéseimmel........
