.::5.fejezet::.

Hey Guys!:D

Itt van az 5. fejezet! Szerintem ez egész klassz lett, bár nem akarok nagyképű  lenni.. Nektek mi a véleményetek? :)))

 

Kleer... xxx

                                                                                                                            5.fejezet

                                                                              

" Hirtelen valaki megérintette a vállamat....."

Nem mertem felnézni. Eléggé gázul néztem ki , úgyhogy csak mereven, lehajtott fejjel ültem a padon. Az a valaki leült mellém.  Nem szólt semmit, csak nézett engemet. Igen feltűnően. Végre ránéztem, és akkor.. Elakadt a lélegzetem.. Mit keres itt Louis Tomlinson?
-Öm... Bocs... - állam fel, és mentem volna haza, de Louis visszahúzott.
-Szia! Te miért sírtál?- kérdezte komolyan. Ezen meglepődtem. Mit érdekli az őt, hogy én bőgtem. Ez az én dolgom!
-Én nem bőgtem... - válaszoltam egyszerűen. A srác elmosolyodott.
-De , bőgtél. Amúgy mit keresel itt? Úgy tudtam, hogy nem engedik sétálni az  árva gyereket.-mondta. szóóval emlékszik rám.
-Ne vagyok árva! Nagybátyám magához vett , és.. én ezt miért is mondom el neked? Nem is ismerlek... - motyogtam zavartan.
-Itt laksz a környéken? - kérdezte mosolyogva. Aha! Szóval nem is figyelt rám!
-Igen.. De idegenekkel nem beszélek! Anyu mondta hogy.... - itt megakadtam. De hiszen anyu már nem él... Tehát.. Ahj ... a fenébe! Jó bőgést , Melody!És igen! Bőgni kezdtem.. Louis nem szól , csak magához húzott..
-Mi történt? Jajj , bocsi! Idegenekkel nem beszélhetsz.. Louis vagyok, 20 éves.. Szerintem vicces vagyok, a többiek szerint is, öhm.... Kevint ismered?- mosolyodott el.
-Nem.. Vagyis de.. A madár...Én Melody vagyok, 16 éves, mindjárt 17... És.. Szüleim meghaltak autó balesetben, először az árvaházba kerültem, de tegnap a bácsikámnál kötöttem ki. Szeretek olvasni, rajzolni, és pincérnő akarok lenni, ha nagy leszek.- hüppögtem.
-Értem. 16 vagy? Mikor születtél?
-1995 novemberében..  De inkább azt mondom, hogy 16 vagyok, mert nem akarok hamar felnőni. Szóval ..  Van időm még felnőni, és én nem siettetem. -motyogtam.
-Értem. Te nem vagy éhes? Oh.. Most olyan voltam, mint Niall...- nevette el magát Louis.
-Aranyosan nevetsz!- mosolyodtam el. Louis elpirult..
-Öhm... Tényleg?- nézte a földet.... Szegény... Na, gondoltam, segítek rajta.
-Igen... Amúgy, de , éhes vagyok! Azt hiszem, hogy most haza is megyek kajálni!- mondtam, és felálltam indulásra készen.
-Öhm.. Arra gondoltam... Hogy esetleg... esetleeg... van kedved velem kajálni? Meghívlak, oké?- villantotta rám a szexys mosolyát.
-Hát.. oké!- adtam meg magam. Louis is felállt.
-Hova akarsz menni?- kérdezte.
-Hátőő.. Nekem mindegy.. Mondjuk oda?- mutattam a szemközti vendéglőre. Louis megvonta a vállát. Nagyon hangulatos kis étterem volt. Leültünk egy két személyes asztalhoz. Lou ismét rám mosolygott. Uh.. De helyes.. Gyorsan magam elé raktam az étlapomat, hogy ne lássa a pirulásomat. Kijött a pincér. Louis valamilyen zöldsége bigyót rendelt, én meg maradtam az egészségtelen kajáknál..Hamburger Krumplival.
Úgy fél órát vártunk a kajára, de végre kihozták! Na végre! Olyan régen ettem ilyen finomat. Már szinte zabáltam az ételt, amikor észrevettem, hogy Louis nevetve néz engem.
-Öhm... Bocsi...- motyogtam zavartan, és gyorsan megtöröltem a számat szalvétával.A srác nevetett rajtam még egy sort, aztán ő is enni kezdett.Igazából úgy 10 perc alatt felfaltuk a kaját.
-Köszi!- mosolyogtam rá.
-Mit??- nézett rám furán. Pedig jól tudta.
-Hát a kaját! Meg azt... Hogy én mostanában állandóan bőgök,és hogy... nem kellett egyedül.. - dünnyögtem.
-Olyan szépek a szemeid..- mosolygott rám. Azzal a szexys mosolyával.Irtó helyes volt.
-Oh.. nem is....- nevettem el magad.
-De.. Szép vagy!- nézett a szemembe. Csak ezt ne... Gyorsan elkaptam a tekintetemet.
-Köszi.... Nekem most mennem kell ...- álltam fel. Louis is felállt.
-Oké... Öm.. Megkaphatom a számodat? - kérdezte félénken.
-Aha!- mondtam egyszerűen, de magamban ordítottam, hogy "IGEEEN!!".. De én nem vagyok az a fajta lány , akit olyan könnyen meg lehet kapni. Igazából még pasim nem is volt. Minek? 16 éve élvezem a szingliséget!Gyorsan előkaptam egy cetlit, és ráfirkantottam a számomat.- Itt van!-adtam a kezébe vigyorogva.
-Köszi! Akkor majd hívlak! Amúgy nincs kedved délután.. mondjuk 5-kor ot annál a padnál találkozni? Elhoznám a srácokat is!
-De! Akkor 5-kor a padnál!- pusziltam meg az arcát  és elindultam haza...